Hírek

Új pályázati felhívás jelent meg

Az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja által kiváltott társadalmi következmények uniós országokon belüli mérséklésére szolgáló innovatív megközelítések támogatására jelent meg újabb pályázati felhívás.

A pályázat letölthető innen!

Oroszország Ukrajnával szemben vívott agresszív háborújára reagál egy új nyílt pályázati felhívás. A pályázat az uniós tagállamok társadalmai és közszolgáltatásai előtt álló kihívásokat kezeli, és az Ukrajnából elmenekült személyek integrációját és társadalmi befogadását támogatja.
Összhangban az ESZA+ Társadalmi Innováció + kezdeményezés fő célkitűzéseivel e pályázati felhívás célja, hogy elősegítse a transznacionális együttműködést és az uniós tagállamok közötti kölcsönös tanulást. Előmozdítja a társadalmi kihívások olyan innovatív megközelítéseinek kidolgozását, amelyek felhatalmazzák az állampolgárokat, továbbá jobbá teszik társadalmainkat és jólléti rendszereinket. A társadalmi innováció átadásának és elterjesztésének elősegítésével a pályázati felhívás célja, hogy hozzájáruljon a bizonyítottan sikeres modellek megismertetéséhez, és a sürgető társadalmi problémák lehetőségekké alakítására hív.

22 millió eurós becsült költségvetésével a pályázati felhívás olyan transznacionális projekteket fog támogatni, amelyek célja a társadalmi innovációk átadása vagy elterjesztése, és az alábbi célkitűzésekhez járul hozzá:
• Az Ukrajnából elmenekült személyek integrációja és társadalmi befogadása. Az e célkitűzés elérését szolgáló projektek várhatóan többrétegű megközelítést javasolnak a menekültek különböző uniós fogadó országokba történő integrációjával kapcsolatban, ezen belül testreszabott megoldásokat olyan területeken, mint a készségek, lakhatás, valamint a szociális és ellátási szolgáltatásokhoz való hozzáférés.
• A válság tagállami társadalmakat és állami szolgáltatásokat érintő következményeinek csökkentése. Az e célkitűzés elérését szolgáló projektek várhatóan innovatív modelleket dolgoznak ki a szélesebb értelemben vett kihívások kezelésére, mint az energiaszegénység kezelése, a vásárlóerő-válság enyhítése, valamint inkluzívabb társadalmi szolgáltatások kidolgozása.

A pályázat beadási batárideje: 2024. április 24.


 


Online esemény a konzorciumi partnerkeresés támogatására

Nem tanuló, nem dolgozó, ezen belül is a kiszolgáltatott fiatalok kompetenciafejlesztésére irányuló, már kipróbált, működő programok adaptálására jelent meg pályázati felhívás, amellyel kapcsolatban felhívjuk figyelmüket az ESFA honlapján elérhető, közelgő eseményre, amelyet 2024. február 12-14. között szerveznek meg. Az eseményen a potenciális pályázóknak szeretnének segíteni a konzorciumi partnerkeresésben.

Az esemény online formában valósul meg, és előzetes regisztrációhoz kötött.

További információ az alábbi linken található.

Az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA Plusz) litván ügynöksége, mint az ESZA+ Társadalmi Innováció+ kezdeményezés végrehajtásával megbízott szervezet, nyílt pályázati felhívást tett közzé A kiszolgáltatott ifjúság, különösen az alkalmazásban nem álló, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok (NEET-fiatalok) továbbképzését szolgáló társadalmi innovációk címmel, amelynek elsődleges célja a már kipróbált programok továbbfejlesztése és kiterjesztése.
A projekt célkitűzése a kiszolgáltatott ifjúság és különösen a NEET-fiatalok, azaz a 15-29 éves korosztály készségfejlesztése a tanulás felé való visszaterelésük, valamint a munkaerőpiacra történő (vissza)integrálásukra való törekvés útján. A pályázati felhívás keretében történő támogatást olyan innovatív projektek kapják, amelyek más kontextusban, más országokban vagy régiókban, vagy előző kísérletezések keretében sikeresnek bizonyultak és adaptálhatók a felhívás céljának megvalósítására.

A pályázat meghosszabbított beadási határideje: 2024. március 27., 17:00.

A pályázati felhívás ITT érhető el.


 


Társadalmi Innovációs Adatbázis: a társadalmi innovációs sikertörténetek gyűjtőoldala

A társadalmi innováció számos különböző formája létezik az Európai Unióban, amelynek sokszínűsége teszi az Európai Uniót inkubátorrá, és számos tagállamát valódi úttörővé ezen a területen. Ha az egyes szervezetek nem is tekintik társadalmi innovációnak tevékenységüket, más uniós országok számára azok jelentős inspirációul szolgálhatnak. Ezen ötletek és szociális innovációs tevékenységek bemutatását, megismertetését tűzte ki célul a Társadalmi Innovációs Adatbázis, azaz a Social Innovation Match (SIM) Database.

Az adatbázis fő feladata a társadalmi innovációs ötletek és megvalósult projektek minél szélesebb körben való megismertetése. Ennek érdekében az Európai Szociális Alap Plusz SI+ kezdeményezés és az Európai Társadalmi Innovációs Kompetencia Központ a transznacionális együttműködés előmozdításával igyekszik erősíteni a társadalmi innovációt, ami hozzájárul az innovatív megoldások hatékony fejlesztéséhez és átadásához, valamint megkönnyíti azok szélesebb körű elterjedését.


Ennek érdekében az Európai Társadalmi Innovációs Kompetencia Központ felkéri a társadalmi innovációs szereplőket, hogy csatlakozzanak a Társadalmi Innovációs Adatbázishoz, amelyet a társadalmi innovációk Európa-szerte történő átadásának és elterjesztésének előmozdítása érdekében hoztak létre.


"A SIM-adatbázis tökéletes platformot jelent a sikeres társadalmi innovációs projektek megosztásához, az egymástól való tanuláshoz, új partnerségek kialakításához, a transznacionális együttműködések létrehozásához" – mondta el Asta Jurgute, a Társadalmi Innovációs Kompetenciacsoport vezetője az adatbázissal kapcsolatban.


A SIM-adatbázis segít az érdekelteknek bemutatni társadalmi innovációs példáikat, keresni a más országokban kifejlesztett és kipróbált társadalmi innovációs projektek között, kapcsolatba lépni a vonatkozó szervezetekkel és potenciális partnereket keresni a transznacionális projektekre vonatkozó európai felhívások apropóján.


Az adatbázisba a projektgazdáktól a hatóságokon át a közvetítő szervezetekig bárki könnyedén feltöltheti saját társadalmi innovációs esettanulmányát. A beküldött anyagokat ezután felülvizsgálják, értékelik terjedelmüket, relevanciájukat és minőségüket, validálják, majd közzéteszik.


A transznacionális projektekre vonatkozó és az uniós szintű szervezetektől érkező javaslatokat az Európai Társadalmi Innovációs Kompetencia Központ fogja validálni, míg a helyi, regionális és nemzeti projekteket egy nemzeti hitelesítő szervezet vizsgálja meg. A validálási folyamat befejezését követően az esettanulmányokat feltöltik a SIM-adatbázisba.


Ha bármilyen kérdése van a SIM-mel kapcsolatban, kérjük, forduljon az Európai Társadalmi Innovációs Kompetencia Központhoz a SIM@esf.lt e-mail címen.


A témával kapcsolatban felmerülő kérdésekben természetesen az EaSI Nemzeti Kapcsolattartó Pont, Budapest is szívesen nyújt tájékoztatást az ncp_budapest@emet.hu e-mail címen.


A SIM-adatbázisba való feltöltéssel kapcsolatos információk ITT találhatók.


 


A kiszolgáltatott ifjúság továbbképzésével kapcsolatban írtak ki pályázatot

Az Európai Szociális Alap litván ügynöksége, mint az ESZA+ Társadalmi Innováció+ kezdeményezés végrehajtásával megbízott szervezet nyílt pályázati felhívást tett közzé A kiszolgáltatott ifjúság, különösen az alkalmazásban nem álló, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok (NEET-fiatalok) továbbképzését szolgáló társadalmi innovációk címmel.

A projekt célkitűzése a kiszolgáltatott ifjúság és különösen a NEET-fiatalok (15-29 éves kor) készségfejlesztése a tanulás felé való visszaterelésük, valamint a munkaerőpiacra történő (vissza)integrálásukra való törekvés útján. A pályázati felhívás keretében történő támogatást olyan projektek kapják, amelyek célja olyan innovatív módszerek/gyakorlatok fejlesztésének vagy elterjesztésének előmozdítása, amelyek más kontextusokban, más országokban vagy régiókban, vagy előző kísérletezések keretében sikeresnek bizonyultak.

A pályázati felhívás rendelkezésre álló előirányzott költségvetése 9 000 000 EUR, a támogatás előirányzott várható mértéke 200 000 EUR és 700 000 EUR között lesz projektenként.

A pályázatok beadási határideje: 2024. március 27., 17:00

A részletes pályázati felhívás ITT olvasható.

A pályázati felhívással kapcsolatosan 2024. január 26-án, pénteken 10 órai kezdettel online tájékoztató előadást tart az EaSI Nemzeti Kapcsolattartó Pont, Budapest, amelyhez az alábbi LINKEN lehet csatlakozni.


Pályázati felhívás a társadalmi vállalkozások pénzpiacainak fejlesztését támogató intézkedések támogatására

A pályázati felhívás célja az állami és/vagy magánszervezetek együttműködése a társadalmi vállalkozók finanszírozáshoz való hozzáférésének és a társadalmi vállalkozások befektetésre való készenlétének fejlesztése céljából, biztosítva a visszafizetendő finanszírozás elérését a társadalmi vállalkozások körében.

A felhívás hozzá kíván járulni olyan megvalósítható, megfelelő és megbízható tervek és alapok kidolgozásához, melyek szociális vállalkozásokat finanszíroznak. A pályázati felhívás céljai között szerepel a szociális vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférést biztosító bevált gyakorlatok azonosítása, kidolgozása, támogatása és terjesztése.

A szociális vállalkozások kulcsfontosságú szerepet játszanak a szociális jogok európai pilléreinek megvalósításában. Különösen fontos a szerepük a szociális jogok következő európai pilléreinek („ESPR”) megvalósításában.

A pályázat beadásának határideje: 2024. március 14. 17:00

A részletes pályázati felhívás ITT olvasható.


 


elérhetőek az Új utakon című társadalmi innovációs konferencia prezentációi

A társadalmi innovációról, az azt érintő, uniós támogatási lehetőségekről és a jó gyakorlatokról esett szó 2023. november 28-án az Új utakon című társadalmi innovációs konferencia előadásain, amelyek prezentációi IDE kattintva letölthetőek.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő EaSI Nemzeti Kapcsolattartó Pontja szervezésében megvalósuló konferencián elhangzott előadások prezentációi a következők:

  • Lengyel Zoltán főosztályvezető, Kulturális és Innovációs Minisztérium, Stratégiai és Elemzési Főosztály: A társadalmi innováció és hazai ökoszisztémája
  • Oros Péter programkoordinátor, Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő, EaSI Nemzeti Kapcsolattartó Pont: Az EaSI program és a Nemzeti Kapcsolattartó Pont bemutatása
  • Magyar Dániel igazgató, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Innovációs Központ: A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) bemutatása
  • Varga Andrea, Miskolc Megyei Jogú Város alpolgármestere, a 4IM projekt szakmapolitikai vezetője: A miskolci 4IM projekt bemutatása
  • Molnár Szilárd kuratóriumi elnök, szakmai vezető, Kecskemét Kreatív Tudásközpont Közalapítvány: Kecskemét idősödő társadalma, mint a helyi társadalmi innováció motorja
  • Radnai Bertalan polgármester, Ipolytölgyes Község Önkormányzata: A "Hosszúlétra" szemlélet kialakulása és társadalmi hatása
  • Regős Judit elnök, Szülők Háza Közhasznú Alapítvány: A Szülők Háza kulturális és mentálhigiénés, komplex családtámogatási modellprogramja


 


Új utakon a társadalmi innovációban

A társadalmi innováció segít újszerű, modellértékű válaszokat adni a helyben felmerülő kihívásokra - hangsúlyozta Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára a KIM és a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő EaSI Nemzeti Kapcsolattartó Pontja szervezésében megvalósuló Új utakon című társadalmi innovációs konferencián 2023. november 28-án, Budapesten. A Bálna Honvédelmi Központban zajlott programot a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő EaSI Nemzeti Kapcsolattartó Pontja szervezte.

Vitályos Eszter köszöntőjében kitért arra, hogy a társadalmi innováció azokat a kezdeményezéseket jelenti, amelyek a társadalomban felmerülő kihívásokra és problémákra kívánnak újszerű, másoknak is mintául szolgáló válaszokat adni.
"Ezek óriási változást képesek előidézni a közösségekben, támogatva és megkönnyítve az abban élők helyzetét" - hangsúlyozta a parlamenti államtitkár, aki hangsúlyozta azt is, hogy az innováció a társadalmi struktúrák minden szintjén, így kormányzati szinten is megjelenik.
Csák János kulturális és innovációs miniszter szavait idézve Vitályos Eszter azt mondta: "Magyarország jövőjét az innovációs teljesítmény növelése alapozhatja meg, a kormány ezért támogat minden kezdeményezést, ami ezt erősítené".
Emlékeztetett rá, hogy az új innovációs stratégiában, a Neumann János Programban a kormány célul tűzte ki, hogy Magyarország 2030-ra a legjobb 25, 2040-re pedig a világ legjobb 10 innovátor országa közé tartozzon. Ennek érdekében évente mintegy 300 milliárd forintot fordítanak innovációra. Összegzése szerint az elmúlt hét évben ez az összeg összesen 2100 milliárd forintot tett ki.
Vitályos Eszter az innovációt növelő intézkedések között említette, hogy 2014-ben döntés született a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáról, 2018-tól pedig önálló helyettes államtitkárság irányítja a területet, továbbá megújult a magyar kutatási hálózat is.
Felidézte, hogy a KIM 2023 júliusban pályázatot hirdetett, amelyre kiemelkedő innovációs teljesítményt elérő személyek vagy szervezetek jelentkezhettek modellértékű, a társadalmi szükségletek kielégítésére irányuló ötleteikkel. A pályázat nyertese Ipolytölgyes község önkormányzata, különdíjasa a Szülők Háza Közhasznú Alapítvány lett. A konferencián az idei Társadalmi Innovációs Díj nyerteseinek pályázatait is megismerhetik a résztvevők - tette hozzá.
Vitályos Eszter azt mondta: a társadalmi innováció jövője előtt nagy kihívások állnak. A társadalmi innovátorok aktivitása "új értékeket, új attitűdöket, társadalmi kapcsolatokat és új struktúrákat hozhat létre a felmerülő problémák és szükségletek megoldása során" ezért nagy szükség van a "helyi példamutató hősök" munkájára - hangsúlyozta.

„A konferencián bemutatkozó jó gyakorlatok is bizonyítják, hogy nem csak az országos vagy a nemzetközi jelentőségű társadalmi innovációs projektek, hanem a kis települések, közösségek kezdeményezései is fontosak” – mondta el Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgató köszöntőjét tolmácsolva Kiss Anita kabinetvezető.

Lengyel Zoltán, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Stratégiai és Elemzési Főosztályának főosztályvezetője a társadalmi innovációról és annak hazai ökoszisztémájáról tartott előadást.

A konferencián elhangzott, a Foglalkoztatás és a Társadalmi Innováció európai programja (EaSI - Employment and Social Innovation) egy olyan uniós finanszírozási eszköz, melynek főbb céljai a fenntartható foglalkoztatás növelésének elősegítése, a megfelelő szociális védelem biztosítása, a társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni küzdelem, valamint a munkakörülmények javítása. A program céljainak eléréséhez közvetlen uniós forrású felhívásokat tesz közzé az Európai Bizottság pályázati portálján, amelyeket a tagállami szervezetek, intézmények és vállalkozások pályázhatnak meg.

Az EU tagállamaiban és társult országaiban minden európai szintű keretprogram rendelkezik Nemzeti Kapcsolattartó Ponttal, amelyek nagy szerepet játszanak a pályázati sikeresség támogatásában. Az EaSI keretprogram budapesti Nemzeti Kapcsolattartó Pontjának feladatait 2022 októberétől a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő látja el, amelynek főbb tevékenységei: az adott tagállam nemzeti nyelvén népszerűsítő tevékenységek ellátása; a megjelenő pályázati felhívások lefordítása, megjelentetése; rendezvények szervezése és részvétel a témához kapcsolódó eseményeken; stakeholderek elérése és adatbázis építés; projektlátogatások és sikeres projektgenerálások; kapcsolatfelvétel és munkatapasztalatszerzés más Nemzeti Kapcsolattartó Pontnál – hangzott el a konferencián.

A hajléktalanság és a lakhatásból való kirekesztés elleni innovatív projektek és szakpolitikai intézkedések kísérleti alkalmazása és értékelése céljából jelenleg is elérhető, egészen 2023. december 14-ig megpályázható egy uniós felhívás. Továbbá tervezik az idei évben még egy pályázat megjelentetését, mely a szociális vállalkozások finanszírozási piacainak fejlesztését ösztönző intézkedések támogatását célozza meg, és egészen 2024 márciusáig nyújt lehetőséget a beadásra.

A konferencia résztvevői megismerkedhettek továbbá a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) munkájával, valamint az idei Társadalmi Innovációs Díj legjobbjainak projektjeivel, továbbá hazai jó gyakorlatokat ismertettek meg a társadalmi innováció témaköréből.

Az EaSI Nemzeti Kapcsolattartó Pontról további információ megtalálható a www.easikapcsolat.hu oldalon.

Forrás: MTI, NKTK





 


MEGHÍVÓ az Új utakon című társadalmi innovációs konferenciára

A Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő EaSI Nemzeti Kapcsolattartó Pontja tisztelettel meghívja Önt az ÚJ UTAKON című társadalmi innovációs konferenciára.

A konferencia főbb témakörei a társadalmi innováció és hazai ökoszisztémája, valamint a társadalmi innováció gyakorlata itthon és Európában. Továbbá bemutatkozik az EaSI Nemzeti Kapocslattartó Pont, a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) és az idei Társadalmi Innovációs Díj nyertesei.

Az esemény időpontja: 2023.11.28., kedd 10:00 – 15:00

Az esemény helyszíne: Bálna Honvédelmi Központ (1093 Budapest, Fővám tér 11-12.)
Javasolt parkolás: Bálna Mélygarázs, 1093 Budapest, Fővám tér 11-12.

A konferencián való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
Kérjük, hogy részvételi szándékát legkésőbb 2023. november 24. péntek 14:00 óráig az ncp_budapest@emet.hu címen szíveskedjék jelezni.  

Megjelenésére feltétlenül számítunk!

PROGRAMTERV

09:30 – 10:00 Regisztráció

10:00 – 10:30 Megnyitó és köszöntők

Dr. Vitályos Eszter miniszterhelyettes, Kulturális és Innovációs Minisztérium

Bús Balázs főigazgató, Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő

10:30 – 11:00 A társadalmi innováció és hazai ökoszisztémája

Lengyel Zoltán főosztályvezető, Kulturális és Innovációs Minisztérium, Stratégiai és Elemzési Főosztály

11:00 – 11:30 Az EaSI program és a Nemzeti Kapcsolattartó Pont bemutatása

Oros Péter programkoordinátor, Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő, EaSI Nemzeti Kapcsolattartó Pont

11:30 – 12:00 A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) bemutatása

Magyar Dániel igazgató, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Innovációs Központ

12:00 – 13:00 Ebédszünet

13:00 – 13:30 A miskolci 4IM projekt bemutatása

Varga Andrea, Miskolc Megyei Jogú Város alpolgármestere, a 4IM projekt szakmapolitikai vezetője

13:30 – 14:00 Kecskemét idősödő társadalma, mint a helyi társadalmi innováció motorja

Molnár Szilárd kuratóriumi elnök, szakmai vezető, Kecskemét Kreatív Tudásközpont Közalapítvány

14:00 – 14:30 A "Hosszúlétra" szemlélet kialakulása és társadalmi hatása

Radnai Bertalan polgármester, Ipolytölgyes Község Önkormányzata

14:30 – 15:00 A Szülők Háza kulturális és mentálhigiénés, komplex családtámogatási modellprogramja

Regős Judit elnök, Szülők Háza Közhasznú Alapítvány

15:00 Zárszó

A programváltozás jogát a szervezők fenntartják!




 


Európai szakszervezetek fejlődésének nyomában

A nemzeti szakszervezetek részvétele az Európai Szemeszterben (National Trade Union Involvement in the European Semester, azaz INVOTUNES) című, az Európai Unió által támogatott projektben vett részt a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont, amelynek Család és Társas Kapcsolatok Kutatási Osztályának vezetőjét, Albert Fruzsinát kérdeztük a sikeres, társadalmi innováció témájában zajló projektről.

A kétéves, 2018 és 2019 között zajlott, az Európai Bizottság által finanszírozott kutatási projekt célja az volt, hogy megvizsgálja a nemzeti szakszervezetek részvételét az Európai Szemeszter európai és nemzeti ciklusaiban, amely fogalomrendszerben az Európai Szemeszter az Európai Unió keretrendszere a gazdasági és szociális politikák összehangolására és felügyeletére.

Milyen eredménnyel zárult a projekt uniós és hazai szinten?
A projekt célja az Európai Szemeszter európai és nemzeti ciklusaiban a nemzeti szakszervezetek részvételének vizsgálata volt 2014 és 2018 közötti időszakra vonatkozóan, két fontos társadalompolitikai területen: egyrészt a foglalkoztatás és a bérszabályozás; valamint a szociális védelem és a társadalmi integráció területén, összesen nyolc országban (Belgium, Bulgária, Finnország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália és Svédország). A kognitív és szervezeti források különösen fontosnak bizonyulnak a Szemeszterben való hatékony részvétel szempontjából, és ez nem állt minden vizsgált országban rendelkezésre. Az INVOTUNES kutatás alapján számos ajánlást fogalmaztunk meg a nemzeti szakszervezetek részvételének javítására a Szemeszter folyamatában, a szakszervezetek, a tagállamok, illetve az Európai Bizottság részére is.

Miként foglalná össze az Európai Szemeszter jelentését?
Az Európai Szemeszter az erőteljesebb, összehangoltabb uniós szintű koordináció eszköze, egy olyan évente ismétlődő folyamat, amely az Európai Unión belül a gazdasági, költségvetési, foglalkoztatási és szociálpolitikai területeken valósul meg, és a szociális jogok európai pillérének kihirdetése óta az ebben meghatározott elvek és jogok megvalósítása, koordinálása és nyomon követése is a Szemeszter része, amelynek keretében többek között például évente országspecifikus ajánlásokat fogalmaznak meg a tagállamok részére.

Miben látja az Európai Szemeszter szerepét uniós szintén, és miként tudott az általa kínált lehetőségek elérésén változtatni a projekt?
Különösen fontosnak tartom a Szemeszter szerepét a konzultációs folyamatok garantálásában, a társadalmi párbeszéd előmozdításában. Ugyanakkor sajnos többször is az látszik, hogy ezek csupán formális és nem valóban transzparens, érdemi folyamatok. A szakszervezetek véleménye szerint korlátozott vagy semmilyen befolyásuk sincs a Szemeszter, különösen a Nemzeti Reform Programok eredményére. Az Európai Szakszervezetek Szövetségének ugyanakkor sikerült javítania a belső eljárásain, hogy jobban támogassa a szakszervezetek részvételét a Szemeszterben.

Miként alakult ki a konzorcium a projekt tagjai között, és hogyan csatlakozott ahhoz az MTA?
A projekt idején tagja voltam egy szakértői hálózatnak, az European Social Policy Networknek, amiben az uniós projektet vezető European Social Observatory az egyik konzorciumi tag volt. Ők a részvevő országokat a szakértői network adott országszakértőin keresztül próbálták bevonni a projektbe, így kerültem én is az együttműködésbe.

Milyen volt az együttműködés a projekt tagjai között?
Abszolút jó hangulatú, baráti. Mondjuk többen ismertük is egymást régóta ebből a szakértői hálózatból.

Milyen feladatokat látott el és milyen forrásból az MTA a projekt keretében?
A projekt forrása viszonylag limitált volt, főként interjúkat kellett készíteni és kutatni a vonatkozó szakirodalmat, valamint országos esettanulmányt írni.

Milyen nem várt eredményt hozott a projekt?
Nemzetközi szinten érdekes eredmény, hogy a hasonló ipari kapcsolati rendszerű országokban is másként működtek a folyamatok, más stratégiákat alkalmaztak a szereplők a Szemeszter folyamatába való bevonódásra, amit az adott országban leginkább a társadalmi párbeszéd szintje, ereje, azaz tágabban az adott tagállam politikai környezete, a szociális partnerekhez való viszonyulása határozott meg. Bár a szakszervezetek számára a Szemeszterben nemzeti szinten történő részvételre lehetőséget nyújtó hozzáférési csatornák rendelkezésre állnak mind a nyolc vizsgált országban, sok esetben (például Magyarországon) meglehetősen problematikus a minőségük - és ezt a különböző résztvevők különféleképpen látják. A szakszervezeteknek az uniós testületekben való részvétele leginkább konzultációként írható le, mely főként az Európai Bizottság országjelentésének elkészítéséhez, azaz a Szemeszter folyamatának eredményeihez kapcsolódik. A szakszervezetek legtöbbször csupán információval tudnak szolgálni az országos helyzettel kapcsolatban, ami viszont ezután megjelenhet az országjelentésben, ezáltal közvetve befolyásolva az országspecifikus ajánlásokat (CSRs). Általában véve a szakszervezetek nagyrészt elégedettek az olyan uniós javaslatokkal, melyek a szegénység csökkentésére, a szociális ellátásokra, az oktatásra, a munkaerő-piaci helyzetre, a bérmegállapításra és a társadalmi párbeszédre vonatkoznak.



 


Online tájékoztató

Nemrég új pályázati felhívást jelentetett meg az Európai Szociális Alap Plusz foglalkoztatásra és szociális innovációra irányuló ága (EaSI) a hajléktalanság és a lakhatásból való kirekesztés elleni innovatív projektek és szakpolitikai intézkedések kísérleti alkalmazása és értékelése céljából. 

A pályázat részleteiről 2023. október 11-én, szerdán 10 órától online tájékoztatót tart az EaSI Nemzeti Kapcsolattartó Pont, Budapest az alábbi linken keresztül: 

Kérjük, vegyen részt tájékoztató előadásunkon, ahol a pályázati felhívás részleteit foglaljuk össze legfeljebb egy órában.



 


Pályázati lehetőség a hajléktalanság elleni küzdelemmel kapcsolatban

Az Európai Szociális Alap Plusz foglalkoztatásra és szociális innovációra irányuló ága (EaSI) új felhívásának célja a hajléktalanság és a lakhatásból való kirekesztés elleni innovatív projektek és szakpolitikai intézkedések kísérleti alkalmazása és értékelése a hajléktalansággal kapcsolatos integrált megközelítések tesztelésével. Mindezek olyan területekre terjedhetnek ki, mint a megelőzés, a lakhatáshoz való hozzáférés, beleértve a lakhatásközpontú megközelítéseket, valamint az ezt lehetővé tevő szolgáltatásokat, amelyek hozzájárulnak a hajléktalanság megelőzéséhez és leküzdéséhez. Cél a helyi, regionális és nemzeti szintű, több érdekelt felet tömörítő irányítási struktúrák kiépítésének támogatása, beleértve a hatóságokkal való együttműködés új formáit.

A teljes pályázat itt megtalálható.



 


Bemutatkozott a Hajléktalanellátás Országos Konferenciáján az EaSI Nemzeti Kapcsolattartó Pont

A hajléktalanellátásra fordított állami támogatás folyamatosan növekszik, 2010 és 2020 között megduplázódott a terület finanszírozási lehetősége – mondta el Csizi Péter, a Belügyminisztérium szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára 2023. szeptember 6-án a Hajléktalanokért Közalapítvány által szervezett Hajléktalanellátás Országos Konferenciáján, Balatonföldváron. A konferencián bemutatkozott az EaSI Nemzeti Kapcsolattartó Pont, Budapest is.

A helyettes államtitkár beszédében megköszönte a mindennapos munkavégzést és a krízisekben való helytállást a segítő munkakörökben dolgozóknak. Felidézte azt is, hogy 2021 decemberében elindítottak egy szakmatámogatási rendszert, amelyben való részvételre buzdította a konferencia résztvevőit.
A területre fordított állami támogatása folyamatosan emelkedik, 2010 és 2020 között megduplázódott a terület finanszírozási lehetősége, a 2024-es költségvetésben pedig 14 milliárd forint áll rendelkezésre, ami növekedést jelent az idei évhez képest is – mondta el a helyettes államtitkár. Kitért arra is, hogy a Hajléktalan Közalapítvány 2023-24-es évadra meghirdetett pályázataiban a megnövekedett rezsiköltségre reagálnak, ezzel is támogatva az önkormányzati feladatellátást, a segítő szakmákban dolgozók munkavégzésének megkönnyítését, de lehetőséget teremtenek arra is, hogy költséghatékony intézkedéseket vezessenek be.
A Belügyminisztérium kiemelt figyelemmel tekint a szakorvosi ellátás finanszírozására. Gyógyszerköltségek fedezésére a 2023-24-es évben 252 millió forint áll rendelkezésre, de a regionális diszpécserszolgálatokat is igyekeznek megsegíteni: 135 millió forintot tudnak a feladat ellátására biztosítani. A helyettes államtitkár megjegyezte, tudják, hogy még nagyobb forrásbevonás szükséges, de örülnek annak, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben biztos hátteret szolgáltatnak.
A helyzet értékelésével kapcsolatban Csizi Péter elmondta: az elmúlt télen ugyan magasabb volt az átlaghőmérséklet, két alkalommal mégis használták a vörös kódot, amelynek idején 127 bejelentés történt, így 49 hajléktalan és 4 nem hajléktalan személy ellátásáról gondoskodtak, a krízisautók pedig kizárólag a vörös kódra koncentrálva 33 alkalommal vonultak ki. Elmondta: a tél egyik leghidegebb napján, február 9-én az éjjeli menedékek kihasználtsága országosan 83, Budapesten 81 százalék volt. A nyáron a Belügyminisztérium háromszor adta ki a vöröskódot, ami 12 napot ölelt fel, ezen időszak idején összesen 96 riasztás érkezett, és 59 esetben volt szükség a krízisautóra.
Dr. Andráczi-Tóth Veronika, a Belügyminisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztályának főosztályvezetője előadásában elmondta, miután 2019-től kezdve a szakképzés rendszere átalakult, és kivezetésre kerültek a korábbi OKJ-képzések, létrejött egy teljesen új szisztéma, amely változással a szociális ellátás tekintetében kizárólag iskolarendszerben elérhető képzések elvégzését követően dolgozhatnak az ágazatban a szakértők, ami jelentős változást jelent a korábbi 50 százalékos arányhoz képest, főleg mert sokan felnőttként kerülnek az ágazatba munkavállalóként. Előadásában a főosztályvezető elmondta, elindultak a szakápolási központok, ahova az idős hajléktalanok bekerülése is biztosított. A nyolc éve elindult előkészítés, a profiltisztításnak köszönhetően az egészségügy egyes „ágyai” átkerülnek a szakápoláshoz.
Gurály Zoltán, a Menhely Alapítvány módszertani vezetője bemutatta a 25 éves Február 3. elnevezésű évente végzett kutatássorozat főbb eredményeit és az abból fakadó következtetéseit. Elmondta: a hajléktalanság egyik fő oka az alacsony jövedelem: miközben a hajléktalanok átlagjövedelme kevesebb, mint a harmada a lakosság átlagjövedelmének, a hajléktalanok jövedelemigénye nem alacsony. Saját elmondásuk alapján a hajléktalanok döntő többségének, 75 százalékának pénzre lenne szüksége ahhoz, hogy megszűnjék ezen állapota. Nem véletlen az sem, hogy 10-ből 4 hajléktalan kukázik az alacsony jövedelme okán. Kiemelte a kapcsolati deficiteket, amelyek legalább annyira tünetei a hajléktalanságnak, mint a lakhatás hiánya. „Ötből négy hajléktalan ember egyedül él, és minden második feltehetően mindig is egyedül élt, mert nőtlen vagy hajadon” – fogalmazott. Hozzátette: a hajléktalanság vezető oka a kapcsolati hálózat, illetve a kapcsolatmegtartás hiánya. Ráadásul 70 százalékuk tanult tehetetlenséggel küzd: „ha valaki huzamosabb ideig kontrollhiányos állapotban van, jelentősen csökken a hatékonysága és nő a depresszió esélye” – mondta el Gurály Zoltán. A mentális betegségekkel kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy minden harmadik hajléktalan szenvedett már fejsérülést, 10 hajléktalanból 4 saját bevallása szerint pszichiátriai beteg, mentális zavarral küzd. Előadását összefoglalva megjegyezte: a hajléktalanellátás leghatékonyabb eszköze a szállásnyújtás, amelyet 60 százalékuk használ.
A konferencián az EaSI Nemzeti Kapcsolattartó Pont, Budapest projektjét Oros Péter, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő stratégiai szakértő munkatársa, programkoordinátor mutatta be. Az EaSI keretprogramról elmondta: a Foglalkoztatás és a Társadalmi Innováció európai programja egy olyan uniós finanszírozási eszköz, melynek legfontosabb célja a fenntartható foglalkoztatás arányának növelése, a megfelelő szociális védelem biztosítása, a társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni küzdelem, valamint a munkakörülmények javítása. A program céljainak érdekében többek között közvetlen uniós forrású pályázati felhívásokat tesz közzé az Európai Bizottság pályázati portálján, amelyeket a tagállami szervezetek, intézmények és vállalkozások pályázhatnak meg.
Az EaSI Nemzeti Kapcsolattartó Pont, Budapest legfontosabb tevékenységei között sorolta fel az adott tagállam nemzeti nyelvén történő népszerűsítő tevékenységek folytatását; a megjelenő pályázati felhívások, valamint egyéb, a programhoz kapcsolódó információs anyagok terjesztését a potenciális pályázók körében; a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok felkutatását, népszerűsítését; az adatbázis-építést; a stakeholderek elérését; a potenciális projektpartnerek felkutatását; az együttműködések kialakításában nyújtott segítséget; és mindezek alapján pályázati projektek generálását.
Az idei évben még várható pályázati felhívások között kiemelte a Szociális innovációs gyakorlatok a hajléktalanság elleni küzdelemben című pályázati lehetőséget, amelynek célja várhatóan a hajléktalanság és a lakhatásból való kirekesztés elleni innovatív projektek és/vagy szakpolitikai intézkedések kísérleti alkalmazása és értékelése lesz. A várhatóan 2023. szeptember közepén megjelenő pályázat a tervek szerint a szolgáltatásnyújtás új formáinak bevezetését és tesztelését, a hajléktalanság megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos kapacitások és ismeretek bővítését várja el. A támogatandó tevékenységek és feltételek között felsorolta a társadalmi kísérletezést, a társadalmi innovációs gyakorlatok pilotálását és értékelését, valamint a pénzügyi támogatást a civil társadalmi szervezetek, a non-profit állami és magánszolgáltatók, valamint a helyi és regionális hatóságok kapacitásépítéséhez. Elmondta, a támogatandó tevékenységek magukban foglalhatják a kölcsönös tanulást, a bevált gyakorlatok cseréjét és a tudatosság növelését is. A pályázat tervezete szerint legalább három támogatható országban kell végrehajtani a vállalásokat. Egyéni pályázók és konzorciumok egyaránt benyújthatnak pályázatokat.



 


Szociális innovációs gyakorlatok a hajléktalanság elleni küzdelemben

Új pályázati felhívást készül megjelentetni az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) foglalkoztatásra és szociális innovációra irányuló ága (EaSI), melyet várhatóan 2023. szeptember közepén jelentet meg. A felhívástervezet részletei alább olvashatók.

A felhívás célja:
A hajléktalanság és a lakhatásból való kirekesztés elleni innovatív projektek és/vagy szakpolitikai intézkedések kísérleti alkalmazása és értékelése a hajléktalansággal kapcsolatos integrált megközelítések tesztelésével. Mindezek olyan területekre kell, hogy kiterjedjenek, mint a megelőzés, a lakhatáshoz való hozzáférés, beleértve a lakhatásközpontú megközelítéseket, valamint az ezt lehetővé tevő szolgáltatásokat, amelyek hozzájárulnak a hajléktalanság megelőzéséhez és leküzdéséhez. Cél a helyi, regionális és nemzeti szintű, több érdekelt felet tömörítő irányítási struktúrák kiépítésének támogatása, beleértve a hatóságokkal való együttműködés új formáit.
A pályázat során elvárt eredmények:
• A szolgáltatásnyújtás új formáinak bevezetése és tesztelése.
• A hajléktalanság megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos kapacitások és ismeretek bővítése.
• Fokozott támogatás a hajléktalanság elleni küzdelem európai platformjáról szóló lisszaboni nyilatkozat teljes körű végrehajtásához.
Támogatandó tevékenységek, feltételek:
• Társadalmi kísérletezés, a társadalmi innovációs gyakorlatok pilotálása és értékelése a hajléktalanügyi politikák és projektek területén.
ÉS/VAGY
• Pénzügyi támogatás a civil társadalmi szervezetek, a non-profit állami és magánszolgáltatók, valamint a helyi és regionális hatóságok kapacitásépítéséhez, több érdekelt felet tömörítő hálózatok és struktúrák létrehozása, valamint az innovatív irányítási gyakorlatok előmozdítása a hajléktalanság és a lakhatási kirekesztés leküzdése érdekében.
• A tevékenységek magukban foglalhatják a kölcsönös tanulást, a bevált gyakorlatok cseréjét és a tudatosság növelését is.
• Ezeket a tevékenységeket korlátozott számú közvetítő kell, hogy végrehajtsa, beleértve a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatást is.
• A tevékenységeket legalább három támogatható országban kell végrehajtani.
Pályázók köre
Egyéni pályázók és konzorciumok egyaránt benyújthatnak pályázatokat jogi személyekként (állami vagy magánszervezetek), ha
• a támogatható országok egyikében székhellyel rendelkeznek, azaz:
• EU-tagállamok (beleértve a tengerentúli országokat és területeket),
• nem uniós országok (a listán szereplő EGT-országok és az ESZA+-hoz társult országok vagy olyan országok, amelyekkel folyamatban vannak a társulási megállapodásról szóló tárgyalások, és ahol a megállapodás a támogatás aláírása előtt hatályba lép);
• nem nyereségorientáltak;
• egyedüli pályázó esetén: civil társadalmi ernyőszervezet, helyi és regionális hatóságok és/vagy európai szintű szociális szolgáltatók hálózata (legalább 14 támogatható országot lefedve), nemzetközi szervezet vagy nemzetközi pénzügyi intézmény, beleértve a multilaterális fejlesztési bankokat is,
• konzorcium esetén: a vezető pályázónak vagy a fentiek egyikének, vagy nemzeti szintű civil társadalmi szervezetnek, helyi vagy regionális hatóságnak, szociális szolgáltatónak vagy nemzeti fejlesztési banknak kell lennie. Társpályázók lehetnek kutatóközpontok/intézetek és felsőoktatási intézmények (magán- és állami). Nemzeti szintű vezető pályázó esetén legalább két társpályázónak két másik támogatható országból kell érkeznie. A pályázók többségének a pályázati felhívás területén kell tevékenykednie.




 


Társadalmi szerepvállalás üzleti alapon

A társadalmi szerepvállalást képviselve is saját lábra kell állniuk a hazai vállalkozásoknak – mondta el Németh Olivér, az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. szakmai igazgatója a Social Innovation Plus - Competence Centres nemzeti zárórendezvényének keretei között, 2023. július 3-án.


A társadalmi innováció olyan új innovatív ötletek megvalósítását foglalja magában, ami az életminőségünk javítása érdekében történik. Ezen ötletek két fő kategóriába oszthatók a velük orvosolandó problémák tekintetében: az egyik ilyen csoportba a megoldatlan társadalmi, a másikba pedig a modern, hétköznapi világunkban felmerülő mindennapi problémák tartoznak – fejtette ki Németh Olivér. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a társadalmi innováció három pilléren áll: az első egy adott társadalmi gond identifikálása, de hasonlóan jelentős szereppel bír egy projekt technológiai és üzleti lába is. „Olyan világot élünk 2023-ban, amelyben kizárólag a társadalmi szerepvállalás kevés” – fogalmazott a szakmai igazgató. Hozzátette: ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a profit a fő cél, viszont az adott vállalkozásnak üzleti szempontból is meg kell állnia a saját lábán.

Az IFKA-n belül működő Social Innovation Plus - Competence Centres céljáról elmondta: sok szervezet és intézmény foglalkozik ugyan a társadalmi innovációval, továbbra is jellemző a terület széttagoltsága. Éppen ezért a projekt célja olyan kompetenciaközpontok létrehozása volt, amelyek a terület releváns információit, jó gyakorlatait gyűjtik össze, hogy aztán ezeket be tudják csatornázni az európai uniós döntéshozók felé irányuló kommunikációba is. „A hazai központ, így az IFKA kiemelt célja is a vállalkozások fejlesztése a társadalmi, a gazdasági és a foglalkoztatásban betöltött szerepük erősítése érdekében” – mondta el Németh Olivér.

A konferencián az EaSI Nemzeti Kapcsolattartó Pont, Budapest projektjét Oros Péter, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő stratégiai szakértő munkatársa, programkoordinátor mutatta be. Az EaSI keretprogramról elmondta: a Foglalkoztatás és a Társadalmi Innováció európai programja egy olyan uniós finanszírozási eszköz, melynek legfontosabb célja a fenntartható foglalkoztatás arányának növelése, a megfelelő szociális védelem biztosítása, a társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni küzdelem, valamint a munkakörülmények javítása. A program céljainak érdekében többek között közvetlen uniós forrású pályázati felhívásokat tesz közzé az Európai Bizottság pályázati portálján, amelyeket a tagállami szervezetek, intézmények és vállalkozások pályázhatnak meg.

Az EaSI Nemzeti Kapcsolattartó Pont, Budapest legfontosabb tevékenységei között sorolta fel az adott tagállam nemzeti nyelvén történő népszerűsítő tevékenységek folytatását; a megjelenő pályázati felhívások, valamint egyéb, a programhoz kapcsolódó információs anyagok terjesztését a potenciális pályázók körében; a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok felkutatását, népszerűsítését; az adatbázis-építést; a stakeholderek elérését; a potenciális projektpartnerek felkutatását; az együttműködések kialakításában nyújtott segítséget; és mindezek alapján pályázati projektek generálását.

A zárórendezvényen a köszöntők és a nemzetközi projekt bemutatása után a magyarországi társadalmi innováció támogatása volt a téma, pitching esemény keretében több hazai társadalmi vállalkozás mutatta be a szakmai döntéshozókból és véleményformálókból álló zsűri előtt a megvalósítás alatt álló projektjét, amelyet az IFKA Társadalmi Innovációs Díjára nyújtott be. A pitching egy olyan alkalom volt, ahol vállalkozók, szervezetek képviselői kaptak lehetőséget tevékenységük, programjuk gyors, lényegre törő bemutatására. Ezekről itt olvasható részletesen.

A projektek között kiosztották az IFKA Társadalmi Innovációs Díjakat: az üzleti jellegű társadalmi innováció kategóriában Ghira Zsófia Anna Coolco’s – Cooling Corners and Corridors című projektjét találták a legjobbnak, az innovatív helyi kezdeményezések kategóriában pedig a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) Traumatudatos nőgyógyászati rendelő hajléktalan élethelyzetű nők számára című projektjét díjazták.

A Cooling Corners and Corridors című projekt hűsítő sarkok és folyosók című projektje a 21. századi városok két fő kihívására nyújt megoldást: a növekvő társadalmi egyenlőtlenségekre és az éghajlatváltozás hatásaira. Mint a projektgazdák fogalmaztak, a hőhullámok egyre intenzívebben és hosszabb ideig vannak jelen életünkben, és több szempontból is felkészületlenül érnek minket. Városi közterületeink nem tudnak menedékként szolgálni, ráadásul a társadalom elöregedése miatt a hatások várhatóan fokozódni fognak a jövőben. Minderre azért van szükség, mert az Európai Bizottság szerint a hőhullámok az előrejelzések szerint 2100-ra évente 90 000 ember halálát fogják okozni Európában.

A BMSZKI több civil szervezettel összefogva és a Budapest Bike Maffia adománygyűjtő kampányának köszönhetően valósította meg a nőgyógyászati rendelőt, amit hajléktalan és rászoruló nők vehetnek igénybe. A cél az volt, hogy végre azok is eljuthassanak orvoshoz, akik eddig a lehetőség hiánya miatt, esetleg a megaláztatástól félve nem mehettek nőgyógyászati rendelésre. A rendelő megvalósításával több civil szervezet több éves álma vált valóra.




 


Megjelent a Társadalmi Innovációs Díj elnyerésére irányuló felhívás

A Díj olyan új ötlet (termék, szolgáltatás, modell) kifejlesztéséért és megvalósításáért adományozható, amely társadalmi szükséglet kielégítésére irányul, társadalmi kapcsolatokat erősít, vagy együttműködést alakít ki, ezáltal megoldást nyújthat a társadalmi folyamatokat befolyásoló problémákra, és végső célként javíthatja egy adott térség vagy közösség jólétét.

A Díjra olyan természetes személy vagy szervezet jelentkezhet, amely 2022-ben kiemelkedő társadalmi innovációs teljesítménnyel jelentős eredményt ért el. Kizárólag kidolgozott és megvalósított ötlet, módszer díjazható, amely modell értékű, máshol is megvalósítható, nemzetközileg is adaptálható megoldást mutat be.

A díjazottak emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kapnak, továbbá szakmai konzultációt követően valamennyi, a kritériumoknak megfelelő jelentkező számára lehetőség nyílik a Social Innovation Match (SIM) elnevezésű, a Társadalmi Innováció Európai Kompetenciaközpontja által működtetett, a társadalmi innováció területén létrejött jó gyakorlatok gyűjtésére irányuló Társadalmi Innovációs Adatbázisba való bekerülésre.

A jelentkezéseket 2023. augusztus 1-jéig kizárólag elektronikus úton, a tarsadalmi.innovacio@kim.gov.hu e-mail címen lehet benyújtani. A felhívás az alábbi linken került közzétételre: https://kormany.hu/hirek/felhivas-a-tarsadalmi-innovacios-dij-elnyeresere




 


Bemutatkozott az NCP Nemzeti Kapcsolattartó Pont

A Social Innovation Plus - Competence Centres (röviden: SI Plus) nemzeti zárórendezvényének keretei között, 2023. július 3-án Oros Péter projektkoordinátor, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő stratégiai szakértője mutatta be az NCP Nemzeti Kapcsolattartó Pontot.

Az előadás szöveges változata itt olvasható el.




 


Átadták az IFKA Társadalmi Innovációs Díjakat

2023. július 3-án a Social Innovation Plus - Competence Centres (röviden: SI Plus) nemzeti zárórendezvényének keretei közt, a pitch versenyek után, átadták az IFKA Társadalmi Innovációs Díjait. 

Az SI Plus projekt célja olyan nemzeti társadalmi innovációs kompetenciaközpontok létrehozása Ausztriában, Bulgáriában, Magyarországon és Szlovákiában, melyek a társadalmi innováció helyzetének előmozdítása érdekében képesek segíteni az ESZA Plusz források elosztásáért felelős irányító hatóságokat a célzott támogatási programok tervezésében és végrehajtásában. Az SI Plus emellett a társadalmi innovációval kapcsolatos tudományos párbeszédet és aktuális trendeket figyelembe véve személyre szabott támogatás nyújtására is törekszik.

A kompetencia központok további célja a társadalmi innovátorok és a társadalmi innovációt segítő egyéb szereplők támogatása annak érdekében, hogy a legtöbbet profitálhassanak ezekből a programokból.

Az IFKA Társadalmi Innovációs Díj pályázat küldetése, hogy jogi formától függetlenül elismerje azokat az innovatív kezdeményezéseket, ötleteket, amelyek régóta meglévő környezeti, egészségügyi, közösségi és más problémákra kínálnak új megoldásokat a helyi közösség számára, illetve amelyek napjaink új kihívásaira (energiaválság; menekültválság; a digitalizáció munkaerőpiaci, oktatási és nevelési kihívásai; az idősödő társadalom stb.) adnak hatékony válaszokat.

A zárórendezvényen a köszöntők és a nemzetközi projekt bemutatása után a magyarországi társadalmi innováció támogatása volt a téma, pitching esemény keretében több hazai társadalmi vállalkozás mutatta be a szakmai döntéshozókból és véleményformálókból álló zsűri előtt a megvalósítás alatt álló projektjét. A „pitching” egy olyan alkalom, ahol vállalkozók, szervezetek képviselői kapnak lehetőséget tevékenységük, programjuk gyors, lényegre törő bemutatására.

Az eseményen az alábbi pályázók és szervezetek mutatták be projektjeiket:

Eötvös Loránd Tudományegyetem - Új településelemzési gyakorlat kifejlesztése: A települési otthonosság vizsgálata magyarországi városokban (a projektet bemutatta: Balázs Bálint);
Kecskeméti Kreatív Tudásközpont Közalapítvány - AgeTech fejlesztések Kecskeméten (a projektet bemutatta: Molnár Szilárd);
Dr. Kolosai Nedda - Kulturális játszóterek kisgyerekeknek és családjaiknak a mentális egészségért;
Dr. Terék József PhD - Tárogató Hungarikum Koncert Online Edition;
Ghira Zsófia Anna - CoolCo's - Cooling Corners and Corridors (online formában);
SIMPACT Közhasznú Nonprofit Kft. - NGO-k, hátrányos helyzetű egyének hatékonyabb segítése céges szakmai önkéntesség új megközelítésével (a projektet bemutatta: Bakó Csaba);
Radnai Bertalan - BeEnX Kistelepülési polgármesterek feladatkezelő és tervező programja;
Pannon Egyetem Gazdálkodási Kar - Zalaegerszeg, Új Generációs Gazdálkodási Kutatóműhely - Small Medium Enterprise Smart Turnaround & Sustainable Management (SMEST&SM) (a projektet bemutatta: Dr. Katits Etelka);
Istenes Petra Eszter - Enprojekt.hu;
Fülöp Hajnalka - Kütyüjogsi - tudatos digitális eszközhasználat-alapú oktatóprogram a családok egyensúlyáért;
Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) - Traumatudatos nőgyógyászati rendelő hajléktalan élethelyzetű nők számára (a projektet bemutatta: Lánszki Réka).

Az adott szempontok alapján értékelt, legjobb ötleteket díjjal jutalmazták. Az IFKA Társadalmi Innovációs Díj nyertesei:

I. helyezés üzleti jellegű társadalmi innováció kategóriában:
Ghira Zsófia Anna - Coolco’s – Cooling Corners and Corridors

I. helyezés innovatív helyi kezdeményezések kategóriában:
Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) - Traumatudatos nőgyógyászati rendelő hajléktalan élethelyzetű nők számára

Különdíjat kaptak:

IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért Különdíj:
Istenes Petra Eszter - Enprojekt.hu

Impact Hub Budapest Különdíj:
Dr. Kolosai Nedda - Kulturális játszóterek kisgyerekeknek és családjaiknak a mentális egészségért.

Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium(TinLab) Különdíj:
Radnai Bertalan - BeEnX Kistelepülési polgármesterek feladatkezelő és tervező programja



 


Megjelent a Miniszterelnökség közvetlen uniós pályázatok önerő támogatását célzó felhívása

A Miniszterelnökség ismételten meghirdette a „2023. évben közvetlen irányítású uniós programok keretében megvalósuló projektek ÖNERŐKÖLTSÉGÉNEK hazai forrásból történő támogatásához” című, KÁF-1-2023 kódszámú felhívását.

A Felhívásra az 590/2022. Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésében felsorolt 18 közvetlen uniós program keretében megvalósuló projektekhez nyújtható be támogatási igény (a CEF projektek kivételével – az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz, az Erasmus+, az Európai Védelmi Alap, a Digitális Európa, a LIFE, az Egységes Piac Program, a Kreatív Európa, az Adóügyi Együttműködés, vámügyi együttműködés és csalás elleni program, az Európai Szolidaritási Testület, az ESZA+ foglalkoztatás és szociális innovációk ág (EaSI), az EU4Health, az Euratom Kutatás és Képzési Program 2021–2025, a Polgárok, Esélyegyenlőség, Jogok és értékek, az Igazságügyi együttműködés, az Európai Űrprogram, a Fúziós energia-fejlesztés (ITER) vagy az Innovációs Alap). Támogatási kérelem a 2014-2020 programozási időszakra már benyújtott, de még el nem bírált, illetve a 2021-2027 programozási időszakra benyújtott és benyújtani tervezett pályázatok önerejének biztosítására igényelhető.

A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás

A támogatás mértéke: Minimális összege: 10.000.000 Ft - maximális összege: 500.000.000 Ft.
A támogatás összege nem haladhatja meg a benyújtott/benyújtandó európai uniós pályázatban kérelmezett – az elszámolható költségekre jutó - önerő 50 %-át.

Támogatásra jogosultak: költségvetési szerv, nem költségvetési szervként működő közszféra szervezet kedvezményezett, helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány, közalapítvány, illetve többségi állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaság.

Abban az esetben, ha a támogatási igény benyújtója a Miniszterelnökség 2021. évben közzétett, „a közvetlen irányítású uniós programok pályázataihoz szükséges előkészítési költségek és önerő támogatására” című felhívása keretében támogatást kapott, úgy a jelen Felhívásra abban az esetben jogosult támogatási igényt benyújtani, ha a korábban elnyert támogatást illetően elfogadott beszámolóval, több évre szóló támogatás esetén elfogadott részbeszámolóval rendelkezik.

Felhívjuk figyelmüket, hogy a támogatási kérelmek befogadására a felhívás közzétételétől folyamatosan, a forrás kimerüléséig van lehetőség! A támogatási igényt elektronikus úton a lebonyolitoEU@szechenyiprogramiroda.hu e-mail címre kell benyújtani.

A támogatási igényről és az igényelt támogatás mértékéről a területfejlesztési miniszter, illetve az általa írásban kijelölt személy egyedi döntést hoz. A támogatás rendelkezésre bocsátása egy összegben előlegként, több évet érintő támogatás esetén évente egy összegben, előlegként történik.

A támogatási igénnyel, a támogatással és az elszámolással kapcsolatos részletes tájékoztatást a www.palyazat.gov.hu (Közvetlen uniós programok önerő támogatása 2023) és a www.kormany.hu oldalon elérhető „Támogatási és elszámolási útmutató” tartalmazza. Ezen felül további információ a lebonyolitoEU@szechenyiprogramiroda.hu e-mail címen kérhető.




 


Társadalmi Innovációs Díj

Az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. pályázatot hirdet IFKA Társadalmi Innovációs Díj címmel, a Social Innovation Plus Competence Centres projekt részeként.

Az IFKA Társadalmi Innovációs Díj pályázat küldetése, hogy jogi formától függetlenül elismerje azokat az innovatív kezdeményezéseket, ötleteket, amelyek régóta meglévő környezeti, egészségügyi, közösségi és más problémákra kínálnak új megoldásokat a helyi közösség számára, illetve amelyek napjaink új kihívásaira (energiaválság; menekültválság; a digitalizáció munkaerőpiaci, oktatási és nevelési kihívásai; az idősödő társadalom stb.) adnak hatékony válaszokat.

A társadalmi innováció olyan, az adott lokalitást tekintve új, vagy továbbfejlesztett termék és/vagy folyamat, mely a társadalmi szükségletek újszerű megoldását célozza meg, vagy új társadalmi szükségletekre jelent megoldást.

A társadalmi innováció általános célja, az általa kínált megoldásokon keresztül, a társadalmi jólét növelése.
A társadalmi innováció társadalmi jellegéből adódóan új kapcsolatokon, együttműködéseken,
viselkedésformákon keresztül működik és fejleszt új megoldásokat, ennek megfelelően feltétele a társadalmi részvétel.

A társadalmi innováció fontos feladata a termék- és üzleti folyamatinnovációs eredmények
társadalmi elterjesztésének támogatása, ennek értelmében a társadalmi innováció a többi
innovációtípus komplementer folyamataként is értelmezhető és értékelhető.

A pályázat benyújtásának meghosszabbított határideje:
2023. június 13., 17:00

A részletes pályázati felhívás itt található:
https://siplus.ifka.hu/medias/20/ifkatairsadalmiinnovaicioisdiij_felhiivais_v7.pdf




 


ALMA - Aim-Learn-Master-Achieve pályázati felhívás

2023. január 31-én tartotta meg a litván ESFA az „ALMA” betűszó alatt futó pályázati lehetőség online információs napját.

A webinárium első része az ALMA céljáról, célcsoportjáról, az ezzel kapcsolatos Bizottság által elvárt hatásvizsgálatokról és eredményekről szólt. Az ALMA egy európai mobilitási program tartósan munkanélküli, oktatási/képzési rendszerekben nem résztvevő, hátrányos helyzetű fiatal (18-29 éves) felnőttek számára. Az előadók hangsúlyozták, hogy a pályázati felhívás célja, hogy az ALMA adta lehetőséget a tagállamok integrálják a már meglévő vagy leendő ESF+ projektjükbe (hatásosság és hatékonyság bővítés jegyében).

Általános elvárás a pályázókkal szemben, hogy olyan munkaprogramot dolgozzanak ki (elsődlegesen networking útján) a fiatalok társadalmi integrálására, ami kifejezetten az adott országra, szociális közegre és környezetre lett szabva. A pályázat szerint az integráció a származási országban kezdődik, és a fogadó országban folytatódik. Az integrációs tanácsadás, foglalkoztatás és képzés célja, hogy a programban résztvevő fiatal felnőttek sikerrel válhassanak a származási ország munkaerőpiacának aktív részévé.

A pályázat technikai részleteit hosszasan mutatták be az ESFA előadói és a pályázati program gondozói. Az információs workshop során felmerülő kérdésekre igyekeztek élőben, teljesértékű választ adni. Természetesen szó esett a konkrét elvárásokról – mit kell megfogalmazni célként és teljesítendő feladatokként a pályázat megírása során. A költségvetés tervezését illetően kiemelték, hogy azt kettő részre kell elosztani (start-up és kivitelezési szakasz) a program természete miatt. A megigényelhető támogatás átalányösszegű (lump sum).

A fairplay biztosítása érdekében, hogy a Bizottság az ALMA programban odaítélhető támogatásokat versenyeljárás keretében bonyolítja le. A nyertes pályázatok értékelésekor összességében figyelembe veszik a regionális és földrajzi esélyegyenlőséget.

A pályázat technikai és pályázói részleteit, illetve az információs napról készült felvételt és a Q&A leiratát a „Pályázati lehetőségek” menüpont alatt lehet megtalálni.


 


EURES TMS

Az EURES TMS célja, hogy mintegy 4000 fő 18 év feletti álláskereső munkaközvetítését támogassa az EU/EGT területén.
A pályázat keretében elvárt, az olyan jellegű intézkedések kidolgozása, ami segíti munkakeresőket abban, hogy egy másik EU/EGT-országban találhassanak munkát, különösen a nehezen betölthető álláshelyekkel rendelkező gazdasági ágazatokban. A nyertes pályázati anyagoknak személyre szabott foglalkoztatási szolgáltatásokat kell tartalmaznia, mely elősegíti az álláskeresőket a mobilitási akadályok leküzdésében.
A pályázati felhívás természetszerűen eredményorientált, így az alábbi előzetes elvárásokat támasztja a leendő pályázók felé:
a) munkaerő-piaci igények kielégítése;
b) javítani kell a mobilitási szabadságjogot biztosító feltételeken az álláskeresők és a munkavállalók számára, hogy szabadon gyakorolhassák azt az EU/EGK területén (ezzel kezelve a munkaerő-piaci egyensúlyhiányt, illetve a munkaerő- és szakképzettség hiányát);
c) az EURES-szervezetek szolgáltatási katalógusának bővítése;
d) a köz- és a magánszféra közötti partnerségek előmozdítása az EURES programon belül.

Az EURES célzott mobilitási rendszere valójában egy munkaerő-piaci fejlesztési intézkedéscsomag. A rendszer tartalmazza a személyre szabott munkaerő-toborzási, -egyeztetési, képzési és elhelyezkedési szolgáltatásokat – melyeket mindezzel egyidejűleg pénzügyi ösztönzőkkel is kombinál.
A támogatási intézkedések természetesen a regionális munkaerő-piaci igények szerint eltérhetnek, azonban tartalmazniuk kell legalább egy másik tagállamban folytatott interjúkra, áthelyezésre, nyelvi képzésre, valamint a munkavégzés és az ország integrációjának támogatására vonatkozó intézkedést, szolgáltatást.

A projekt elvárt tevékenységei
a) a 18-35 év közötti fiatalok és a 35 év felettiek célcsoportjainak elérése, hogy munkát, szakmát vagy szakmai gyakorlatot találjanak egy másik EU/EGT országban;
b) a munkaerő-mobilitás akadályainak kezelése (mint például a külföldre költözés költségei, a nyelvtudás (hiánya), a mobil munkavállalók célországba történő szociális integrációja, a tartós munkanélküliek és a munkaerőpiacról kiszorultak felzárkóztatása stb.);
c) a munkaerő-piaci egyensúlyhiányok enyhítése és a nemzeti/EU munkaerő-piaci tanulmányokban vagy adatbázisokban kimutatott, nehezen betölthető állások betöltése.

Elvárt szolgáltatások
tájékoztatás, toborzás, egyeztetés és elhelyezés;
az ügyfeleknek nyújtott kihelyezés előtti és utáni támogatás (pl. profilalkotás és előzetes kiválasztás, nyelvi képzés vagy egyéb képzés, mentorálás a gyakornokok és tanulók számára).
közvetlen pénzügyi támogatás az álláskeresőknek (állásinterjú, költözési utazás költségei, nyelvi képzések, képesítések és oklevelek elismerése), hogy hozzájáruljanak a járulékos költségekhez, valamint pénzügyi támogatás a KKV-knak az újonnan felvett jelölt(ek) integrációs programjának megvalósításához.
Az EURES TMS-rendszer nem támogatja a származási országukba vagy korábbi lakóhelyük szerinti országukba visszatérő álláskeresők és munkavállalók visszatérési mobilitását.


 

Kapcsolat

Telefon +3615503550

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő - 2023